Mennyi az ügyvédi díj ingatlan-adásvételnél? – 2026

Ingatlan vásárlásakor nemcsak a vételárral kell számolni. Az ügyvédi díjak ingatlan adásvétel esetén fontos költséget jelentenek, emellett felmerülhet vagyonszerzési illeték, földhivatali díj, hitelfelvételi költség, valamint több műszaki és adminisztratív kiadás is. Az alábbi összefoglaló a 2026 júliusában jellemző magyarországi költségeket mutatja be.

Mennyibe kerül az ügyvéd? – Ügyvédi díjak ingatlan adásvétel esetén

Az ingatlan-adásvételi szerződés ügyvédi munkadíja nincs jogszabályban meghatározva: az ügyvéd és az ügyfél szabadon állapodik meg róla. Az ügyvédi díjak ingatlan adásvétel esetén jellemzően a vételár 0,5–1%-át teszik ki, de sok ügyvédi iroda minimumdíjat – általában körülbelül 100–150 ezer forintot – alkalmaz.

Egy 60 millió forintos ingatlannál tehát hozzávetőleg 300–600 ezer forintos ügyvédi munkadíjjal lehet számolni. Fontos tisztázni, hogy az ajánlat bruttó összeg-e, vagy arra még 27% áfa kerül. Egyes ügyvédek alanyi adómentesen dolgoznak, ezért náluk áfa nem adódik a munkadíjhoz.

A díjat rendszerint a vevő fizeti, és általában ő választja ki az eljáró ügyvédet is, de ettől a felek megállapodással eltérhetnek. Az alapdíj rendszerint magában foglalja:

• a tulajdoni lap és az ingatlan jogi helyzetének ellenőrzését;
• a szerződés elkészítését és ellenjegyzését;
• a felek azonosítását;
• a földhivatali kérelem benyújtását;
• az illetékkiszabáshoz szükséges adatlap elkészítését;
• a tulajdonjog bejegyzéséhez kapcsolódó ügyintézést.

A munkadíjat növelheti például a bankhitel, a több részletben fizetett vételár, a haszonélvezeti jog, az ingatlan tehermentesítése, több eladó vagy vevő részvétele, külföldi fél, ügyvédi letét, soron kívüli eljárás vagy kétnyelvű szerződés.

Érdemes ezért nemcsak százalékos díjat kérni, hanem előre tisztázni azt is, hogy az ajánlat pontosan milyen feladatokat és készkiadásokat tartalmaz.

Földhivatali díjak 2026

A tulajdonjog bejegyzésére irányuló általános ingatlan-nyilvántartási eljárás díja jelenleg 10 600 forint ingatlanonként. Lakáshitel esetén a bank javára történő jelzálogjog-bejegyzés további 20 000 forint ingatlanonként. A kérelemre induló soron kívüli eljárás díja további 16 000 forint lehet.

Az elektronikus hiteles tulajdonilap-másolat díja 4 800 forint, a papíralapú példányé 10 000 forint, a hiteles térképmásolat pedig 5 000 forint. Ezeket az összegeket az ügyvédi munkadíj tartalmazhatja, de külön is felszámíthatják. A hatályos díjtételeket a kormányhivatal tájékoztatója tartalmazza.

Vagyonszerzési illeték

A vevő legnagyobb járulékos költsége rendszerint a visszterhes vagyonátruházási illeték. Ennek általános mértéke az ingatlan NAV által megállapított forgalmi értékének 4%-a. Egy 60 millió forintos lakásnál ez főszabály szerint 2,4 millió forint.

Lakáscsere vagy másik lakás meghatározott időn belüli eladása esetén az illeték alapja bizonyos feltételekkel csak a megvásárolt és az eladott lakás értékének különbözete lehet. CSOK Plusz felhasználásával történő lakásvásárlásnál illetékmentesség is járhat. További kedvezmények és mentességek is léteznek, ezért ezeket még a szerződés elkészítése előtt érdemes az ügyvéddel átbeszélni. A részletes szabályokat a NAV 2026-os tájékoztatója foglalja össze.

További lehetséges költségek

Energetikai tanúsítvány:

Az elkészíttetése főszabály szerint az eladó feladata. Ára az ingatlan méretétől és típusától függően jellemzően körülbelül 15–35 ezer forint, nagyobb családi háznál ennél több is lehet.

Villamos biztonsági felülvizsgálat:

Tulajdonosváltáskor el kell végezni, ha nem áll rendelkezésre hat évnél nem régebbi megfelelő felülvizsgálati dokumentum. Egy lakás vizsgálata rendszerint 30–70 ezer forint, családi háznál vagy összetett hálózatnál magasabb összeg is lehet. A kötelezettséget a 40/2017. NGM rendelet szabályozza.

Lakáshitel költségei:

Felmerülhet értékbecslési díj, közjegyzői díj, folyósítási díj, jelzálogjog-bejegyzési díj és bankszámlaköltség. Ezek együtt akár több tíz- vagy százezer forintot is jelenthetnek, bár a bankok akció keretében egyes tételeket átvállalhatnak vagy visszatéríthetnek.

Ingatlanközvetítő díja:

Ha az eladó közvetítőt vesz igénybe, annak jutaléka jellemzően a vételár néhány százaléka, gyakran áfával növelten. A pontos összeg mindig a közvetítői szerződéstől függ.

Eladói személyi jövedelemadó:

Ha az eladó az ingatlant öt éven belül szerezte, és az értékesítésen adóköteles jövedelme keletkezik, annak 15%-át személyi jövedelemadóként meg kell fizetnie. Öt év elteltével magánszemélynél általában már nem keletkezik adófizetési kötelezettség. További részletek a NAV ingatlan-adásvételi tájékoztatójában találhatók.

Mennyit érdemes összesen félretenni?

Egy egyszerű, hitel nélküli lakásvásárlásnál a vevőnek az ingatlan vételárán felül rendszerint az alábbiakkal kell számolnia:

• körülbelül 0,5–1% ügyvédi munkadíjjal;
• 10 600 forint földhivatali díjjal;
• főszabály szerint 4% vagyonszerzési illetékkel;
• valamint az esetleges tulajdonilap-, térképmásolat- és egyéb ügyintézési költségekkel.

Az ügyvédi díjak ingatlan adásvétel esetén tehát csak egy részét jelentik a járulékos kiadásoknak, amelyek közül a legnagyobb tétel általában a vagyonszerzési illeték. Mivel azonban minden ingatlan és minden fizetési konstrukció más, célszerű még a foglaló átadása előtt ügyvéddel egyeztetni, és írásos, tételes díjajánlatot kérni.

Az összeállítás 2026. július 27-én hatályos szabályok és jellemző piaci díjak alapján készült. Tájékoztató jellegű, egyedi jogi vagy adótanácsadásnak nem minősül.

‍